...


„Bizony, ez így van! Másokért élünk és másokkal élünk - de ennek határa van. Mert önmagunkkal is élünk. Van, amit csak egyedül, magaddal tudsz megoldani. És ha ezt nem bírod megtenni, vagy nem hagysz rá időt, és túl sokat forogsz az emberek között, eljön az a pillanat, amikor a szervezeted védekezni kezd mások ellen.

Másokkal lenni ugyanis feladat. Nemcsak öröm - de nagy munka is. Figyelni, alkalmazkodni, kifelé fordulni, odaadni… És van, amikor már nincs mit adnod. Ilyenkor már csak a tartalékodat emészted, s észre sem veszed, hogy szüntelen önvédelemben élsz.

Nem vagy már önmagad. Ekkor leszel lázas, náthás, légcsőhurutos, vagy kapsz olyasféle betegséget, amely arra figyelmeztet, hogy vonulj ki egy kicsit a világból. Íme, itt a jogalapod, hiszen beteg vagy - és légy egy kissé egyedül.

Pihend ki a másokkal való kapcsolatok fáradalmát. Ebben sokszor azok is benne vannak, akiket szeretsz. Ők sem jöhetnek most a közeledbe. A magány: szent állapot. Nem akkor, ha valaki végleg benne marad, hanem akkor, ha időnként, átmenetileg, megvalósítja.

A mai ember észre sem veszi, hogy nehezen bírja ki önmagát. És másokhoz nem a szeretet viszi, hanem az önmagától való menekülés. Ez nem jó. Ahogy a lélegzetvételünk is kettős: kilélegzünk és belélegzünk, úgy a lelkünk is kettős: kifelé fordulunk és befelé.

Az egészséges ember így működik. Magammal vagyok - és veled. Magammal vagyok - és veletek. Odaadom magam - és visszaveszem. Ez így normális. Rohanó életünk kibillent ebből az egyensúlyból. Ne engedd! Érezd magad jól, egyedül. És teremtsd meg ezt az állapotodat, ha kell, erővel is.”

(Müller Péter)

2014/03/03

... mindenféle ...


"Tanulj meg hallgatni, (...) könnyebb lesz az életed."

(Mariam Pteroszjan)


Ma, a napi idézeteknél, ezt az idézetet találtam a blogomon. Elgondolkoztam ... mármint az idézetekről és ennek a tartalmáról is. Annyi, de annyi idézetet olvastam már az életemben, hogy minden esetre van már minimum egy pro és kontra tartalom is :) 

Életem tapasztalatai alapján valahogy így módosítanám-pontosítanám a fenti idézetet:
Tanulj meg súlypontozni, és amikor nem szükséges kimondani a véleményed, mert például egy helyzeten nem tudsz vele javítani, akkor tartsd meg magadnak. Egyéb esetben, vállald fel hangosan is önmagad!!! ... a hallgatás, nem mindenkor teszi könnyebbé az életed, az önértékelésed ...


CEWE kihívások

248 | Beszteri (Eszti) kihívása

A feladat: "Blendingelés. Megint, mindig. Mert szeretem, mert látványos, mert nem is tudok élni nélküle. Szóval, a feladat: készíts olyan oldalt, aminek a hátterébe belemosol egy fotót - lehet ugyanaz a fotó, amit magához az oldalhoz használtál, de válszthatsz nyugodtan másikat is."


 
 ... Cewe-galéria ...




245 | Blissz (Eszter) kihívása

A feladat: „olyan oldalt kell hoznotok ami a nem megszokott stílusotokban, vagy más stílusú készlettel készült.”

Miután időm és kedvem is engedi elég sokféle kihíváson veszek részt. Így most én úgy választottam, hogy olyan tervező készletével alkossak, akiével eddig még soha! 


Holliewood Studio - Art Journaling


 
 ... Cewe-galéria ...

 

246 | Pertine kihívása

A feladat leírása: "Ha szeretnéd lehet fantasy, de a lényeg, hogy vágj! Mindegy ki/mi szerepel a képen, de emelkedjen ki az oldalból egy kis munkával."




Igazán pihentető, feltöltő volt ezekre a kihívásokra oldalakat alkotni!!!


2014/03/02

... ismét egy búcsú ...

"Ha beszélünk a veszteségről, segítünk abban, hogy a gyász folyamata végbemenjen. Ezzel a megelőző gyógymóddal elháríthatjuk a depresszió súlyosbodását."
 (Gary Chapman) 



Az életünk során sok-sok emberrel találkozunk. Az nem lehet, hogy mindenkivel ugyanolyan intenzítással éljük meg életünk végéig a kapcsolatunkat, mert hol erre, hol arra a vontra kell felszállnunk, s az utitársak folyamatosan változnak.
Azok közé tartozom, akikben, ha nyomot hagy valaki, akkor az bármelyik pillanatban ugyanolyan intenzitással képes visszalépni az életembe ... 
Köszönöm a sorsomnak, hogy "utazhattam" együtt Gyöngyivel ... Ő most egy nagyon távoli "kell ott fent egy ország"-ba utazott ...
Abból tudom, hogy az életemben valaki mélyen nyomot hagyott-e, hogy hogyan emlékezem rá. Aki igen, annak rögtön a mosolya jelenik meg előttem ... most is, és egy hang, ahogy a fiam nevét mondta - "Isi" ...
Tudom, megőrzöm ...





Nekem a zene és a scrap, segít a gyász feldolgozásában ...




2014/02/22

Mindenfelé - mindenféle ...

Az, hogy rátaláltam Anna Aspnes készleteire, számomra nagy jelentőségű dolog. Emlékszem, eleinte a különböző transzferekkel, irka-firkákkal, FotoBlendz-ekkel, fogalmam sem volt, hogy mit csináljak. Azonban, amit még a készletek mellé Anna nyújtott, az a csapatának is köszönhető. A sok-sok tutorial, melyek a tervező blogján megtalálhatók, az ingyenes leírások segítenek abban, hogy eljusson az ember oda, hogy egyre szabadabban alkot. 
Persze, így sem váltam "20-30 perces oldal alkotóvá". Az nekem nem is lenne jó, mert ahogy már többször is megfogalmaztam, számomra a scrapbook = terápia. 
Olvastam egy szép idézetet a csendről. Sajnos, nem jegyeztem le rögtön, de ahogy rátalálok ide bemásolom. Arról szólt, hogy az agyunkban akarva-akaratlan folyamatosan kattognak a gondolataink, s így csodás dolog megtapasztalni a CSEND állapotát, amikor egy kis időre képesek vagyunk e kattogást nem hallani ... igen, már képes vagyok ezt megélni ... 

... és persze, hogy rátaláltam az idézetre :) Nem is volt nehéz, hiszen Hajni mesés oldalán olvastam a napokban:

"Amikor kislány voltam, valóban komolyan azt hittem, hogy a fák meg a virágok ugyanolyan lények, mint a madarak, vagy az emberek. Hogy gondolkozni tudnak, és beszélgetni is szoktak egymással. És hallanánk is, hogy mit beszélnek, ha igazán megpróbálnánk. Csak el kéne távolítani a fejünkből minden egyéb hangot, egészen csöndben kéne maradni, és nagyon erősen figyelni. Néha még most is azt hiszem. Csak soha nem tudunk elég csöndben lenni..."

                                                                                            (Truman Capote)
 
Néhányszor a természet jön a segítségemre. Általában vízparton, kertben, hegytetőn érzem ezt, valamint az oldalak alkotása közben. Megszűnik a külvilág és benne vagyok egy állapotban, amely kikapcsol, feltölt ...
Ezek csodás pillanatok, órák ... hát ezért is örülök annak, hogy rátaláltam a scrapbookra. 

... és már nem csak kizárólag a digitális scrapbook vonz ... de erről majd később ...

Az elmúlt másfél hónapom oldalkészítés tekintetében nagyon termékeny volt :) Januárban-februárban, mintha kicsit attól tartva, hogy valami a tavalyi évhez hasonlóan megint közbeszólhat, sok oldalam készült. Főként kihívásokra. Ezek azért a szabad alkotásnál feszítettebbek, de itt meg abban jelentkezik az örömöm, hogy az agysejtjeimet dolgoztathatom. Jó utána olvasni, keresni bárminek, ötletelni, s kiválasztani, hogy mi kerüljön oldalra ... 

OSCRAPS | Anna Challenge

Azért azt sajnálom, hogy az AnnaTeam-ben már nem aktív ViVre, Chris és most Vicki. Sokat tanultam tőlük. 
Az viszont nagy öröm, hogy az AnnaChallenge kihívásait kéthetente Eszti vezeti. (Azt még nem tudom, hogy most Vicki kilépésével nem teljes mértékben lesz-e vezetője Eszti e kihívásoknak ??? )


Már az első kihívása is érdekes  volt. "Alkalmazzunk transzfereket az oldalon!) Szerettem a feladatot, két oldalt is készítettem.
 




Zsófi - Róma, 2013


A következő fotót Krisz-től kaptam. Mondanom sem kell, hogy mennyire szeretem a fotóit :)




Ezen az oldalon a blogom bevezetőjében található Müller Péter idézet szerepel.



Nagyon szerettem Vicki kihívását is. "Készítsünk egy lemezborítót egy kedvenc számunkhoz!" Készítettem :)




Amiért különösen szeretem ezt a dalt, az megint csak az, hogy az anyai szívemből - az elengedésről szól ♥




2014/02/17

"Múzsák, művészet, múzeum - Ildi" a Devianton!

Újabb nagyszabású kollab alkotására szánták el a magukat a Deviant tervezői! Ildi szerint: "Nagyon tetszik, hogy minden résztvevő dizájner teljesen máshogy fogta fel a dolgot, mégis jól passzíthatók egymáshoz a készletek. Persze most van egy álomszép és óriási freebie csomag annak, aki 15 dolcsiért pakol a kosarába ezekből."

Ildi három készletet alkotott. Őt idézem :)
"Én három pakkot készítettem, egy középkorit, egy rómait és egy szócsomagot. A Castle MUSEum nagy kedvence lesz azoknak, akik szerették a Ladies Of The Castle készletemet (vagy anno a Pendragon Legendet)."
 
Ehhez a következő oldalt alkothattam:
 
 
 
 
Folytatom Ildi szavaival :)
"A Rome MUSEum szinte csak saját fotókból készült, a csajok imádták! :) Art journalhoz kiváló, de fotókönyvhöz is lehet használni (lesz még folytatása)."
 
... és a MUSEum Word Strips ajándék papírral.
 
Én sajnos kicsit elmaradtam oldalilag, de hamarosan nekem is lesz belőlük saját oldalam!!!

Olyan szerencsés vagyok, hogy láthattam Ildi saját albumát, melyet a római útjukról készített, nagyon élvezetes volt, kicsit ott érezhettem magam Rómában. 
 

2014/02/15

JANUÁRI MIX/1

Kicsit elmaradtam a blogírással ...
Igaz, már szinte csak az oldalaim kapcsán írogatok, pedig természetesen folyamatosan agyalok valamin. Annyi minden történik körülöttem és annyi mindennel kapcsolatban vannak gondolataim, érzéseim, amiket időnként jó lenne leírni-kiírni. Igaz, miért is van a hobbim?! Sok-sok oldal tükrözi mindazt, ami bennem van, ami én vagyok. 

... és sokszor érzem azt is, hogy nem is mindent muszáj nekem hangosan kimondanom, jobb azt magamban egyensúlyba hozni - ha tudom :) -. Az, hogy úgy éltem az életem, ahogy, az azért sokat segít most ebben. ... hogy is mondták tegnap Jakupcsek Gabriella műsorában - próbáltam "önazonos" lenni :)

Persze, sokszor kellett volna másképpen döntenem, mást tennem ... de ami a lényeg, azt kell elfogadnom, hogy ott és akkor és abban a helyzetben AZT KELLETT/TUDTAM TENNI ... csak így juthattam el a mához, amikor már könnyebben megtehetem, hogy hangsúlyozottabban figyelek arra, hogy "ma éljem meg az életem" ... s hogy ezt hogyan tehetem, annak persze sok-sok meghatározója van, ebbe még azok a piszkos anyagiak is beleszólnak ... így hát, nem tudok megvenni minden könyvet, amit szeretnék; nem tudok annyi kreatív tanfolyamon részt venni, amennyin szeretnék, nem tudok minden olyan eszközt megvenni, amely akár a digi, akár a hagyományos scrapbook hobbimhoz kellene, na de milyen lenne az életem, ha minden csak úgy az ölembe hullna és nem lehetnének vágyaim/álmaim ... 
Ezek között a legnagyobb, hogy a fiaim (meg persze a családom, barátaim és bárki más, aki keresi) találják meg a maguk útját az életben ... Coelho szerint csak akkor tapasztalhatjuk meg a boldogságot, ha a magunk útján járunk!

Hihetetlen számomra is, hogy 2011. november 13-a óta nyugdíjas vagyok. Atyaég, hogy vártam ... és atyaég, mindennap többször köszönöm meg, hogy az lehetek. Nem azért, mert esetleg nem lennék képes még dolgozni, inkább azért, mert már egyre nehezebben tudok/tudnék alkalmazkodni-tolerálni olyan dolgokat, amelyek az értelmi-erkölcsi-etikai értékrendemnek ellentmondanak ... ma már tudom, hogy nem lennék képes hajolni, én már csak törnék :) Persze erre mondaná doki bácsim, hogy mikor lehetünk biztosak abban, hogy a mi értékrendünk a helytálló, elgondolkodtató, hogy mihez képest ...

Tanulom elfogadni magam, ma már az én kis életemben ez könnyebb, hiszen kevésbé vagyok kiszolgáltatva a külvilágnak :) Megnyugodtam, megerősítve éreztem magam, amikor a blogom elején lévő Müller Péter idézetre-gondolatsorra rátaláltam ... így elfogadom, hogy ez vagyok én ... 

Egyszer azt mondta a doki bácsim, hogy akkor könnyebb az ember élete, ha minél kevesebb elvárása van az emberek felé ...  
Van ebben igazság, de én azért azt is gondolom, hogy "rendező elvek" kell, hogy legyenek körülöttünk, mert nem csak ÉN VAGYOK, hanem körülöttem még van nagyon-nagyon sok embertársam, aki szintén úgy gondolja, hogy "Ő - Ő" ... Ami talán most jobban megoldható számomra, hogy választhatom az otthonom nyugalmát, s csak egy-egy itthonról kimozdulás során szembesülök azzal, hogy milyen jó is nekem ...
... mert ma már kioktatnak a tüdőszűrésen, a kórházban. a közlekedéskor a jegyellenőr, üzletben az eladó, hivatalban az ügyintéző és nem, nem elmondja, tájékoztat, nem útbaigazít, esetleg segít, hanem, mint kiskakas a szemétdombján kinyilvánít, minősít ... persze, természetesen vannak pozitív tapasztalataim is, mert én belülről másképpen állok a világhoz :) ... és persze, mindig sietek haza az én kis otthon-világomba ...

Szeretem a kihívásokat, mármint most a scrapbook-ra gondolok :) Ez számomra sem azt jelenti, hogy előveszek a szerkesztőbe papírokat, elemeket, használok technikákat ... élvezem, hogy rátaláljak egy ötletre, hogy kifejezzem azt, ami bennem van :) ehhez sokszor és sokat olvasok, tornáztatom az agyamat az újabb és újabb szerkesztések gyakorolgatásával ...


Cewe kihívások_JANUÁR

240 | Minyu kihívása

"A feladat: „A szeressük egymást gyerekek” után szabadon: lifteljük egymást. Válassz a Cewe galériából egy oldalt (mindegy kiét, de ne a sajátodat) és lifteld. Nincs műfaji megkötés, de az eredeti oldalt linkeld légy szíves."

Az oldalam:


... és Hajni oldala, amit választottam. 
Számomra Hajni oldalai mindig valamiféle nyugalmat, szépséget, harmóniát árasztanak. Nem véletlenül esett az Ő egyik oldalára a választásom. Persze, megjegyzem, sok-sok szépséges alkotás közül kellett választanom!




241 | Osli kihívása

"És a feladat: Ne ijedjetek meg, nem fantasyt kell alkotni, hanem a feladatom az, hogy készítsetek egy olyan oldalt, ami egy verses kötetben is megállná a helyét. Persze lehet fantasy is, de nem muszáj fotót használni, lehet csak készlet elemekből összeállított helyszín is. A lényeg a vers és hogy a “körítés” egy témáról szóljon."

Ez az oldal kis átalakítással az Oscraps egyik kihívására is felkerült :)




242 |  Hekas kihívása

"A feladat: A feladatom az, hogy az oldaladhoz csak a fekete árnyalatait használhatod (fehértől a szürkén át egészen a feketééig bezárólag), egyetlen kiegészítő színt használhatsz hozzá maximum. Ha fotót is használsz az oldalhoz, az is legyen fekete-fehér."

Ez az oldal egyben a "... mert ajándékot kapni jó" kihívásra is készült - szeretettel, Briginek :)



"... ha egy titkot, még ma megfejthetsz, ne halaszd holnapra ..."


243 |  Nessita kihívása

"Mit is kell készítenünk: Az én feladatom az lenne, hogy helyezzetek el valamilyen jókívánságot az oldalon. Lehet az egész egy képeslap, vagy egy fotós oldal, bármi belefér."

2012 decemberében már nagyon készültem arra, hogy Tina tanfolyamaira jelentkezzek. Azok közül is a rajzmeditációra és a kalligráfiára ... A Pinterest ebben a tekintetben is egy segítő kincsesbánya :) 2013 januárjában rajzoltam-írtam le ezt a "Régi magyar áldás"-t. Most a kézírásos szöveget másoltam át ide, háttérképként már régebben készítettem egy ilyen A4-es spirálos oldalt :) ... és jól jött Anna angyalkája és finom kis virágai. 

Ez volt a rajzolt oldal, ami a füzetemben van:


 ... és ez lett a digiscrap-oldal:




244 | Kata kihívása

"És a feladat: „Az én feladványom egy technikai kihívás. Készíts képregényt, stílusához illő elemekkel, betűtípussal kiegészítve, alakíts át fotót hozzá.”"

Itt azt hittem, hogy bizony, ez a feladat kifog rajtam :) 
Azért Krisz mindig nagy segítséget nyújt ám nekünk. most is tálcán kínált olyan készletet, amely növelte bátorságomat, hogy ne adjam fel :) Eszembe jutott, hogy még a kisebbik fiam London-ban töltött évei alatt egy időben sok fotót készített. Persze, ezek nagyon hozzám nőttek, hiszen aggódó anyai szívem egész Angliát átölelte, csakhogy vigyázzon az én gyerekemre :) No, azok a fotók között van olyan kedvencem, amivel egyszer úgyis szerettem volna oldalt készíteni, mert annyira kedvesek ...
Így már össze is állt az oldal, és elkészült az első (és lehet ám, hogy utolsó) képregényem is :)




Annyira szeretném, ha semmilyen objektív ok nem jönne közbe és ebben az évben minden kihívásra készíthetnék oldalt a Cewe-n!!!